Az iskolavezetés szerepe a tanulási környezet kialakításában

Vezetők: Héczné Tóth Mária Magdolna intézményvezető Mosonszentmiklósról, a Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolából, és Kosár Mónika tanfelügyelő, a Pozsonyi Állami Tanfelügyelettől

Minden iskolavezető szeretné, ha kiváló iskolája lehetne. Tudatában van annak, hogy legfőbbképp rajta múlik, hogy a változás olykor rögös, kihívásokkal teli, ám de tudással, élményekkel, eredményekkel teli útjára lép-e, vezeti-e az intézményét. Felismerve oktatási intézménye belső problémáit, segítség, ötlet vagy talán egy indító gondolat reményében jelentkezett be 25 intézményvezető és pedagógus az 1. számú szakmai műhelybe, melynek témája Az iskolavezetés szerepe a tanulási környezet kialakításában. A szakmai műhely vezetője, Héczné Tóth Mária Magdolna a Szécsényi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője volt Mosonszentmiklósról.

Az intézményvezetőnek egyértelműen tudatosítania kell, hogy a változások bonyolult folyamatának indítókulcsa az ő kezében van, hogy e folyamatot irányítania és hozzá forrásokat kell biztosítania. Az anyagi forrásokat, tárgyi felszerelést projektek segítségével tudja beteremteni, de nem lehet megelégedni egy sikeres projekttel, újabbakkal kell próbálkozni és fenntartani az fejlődést. A sikeres fejlesztéshez viszont sokkal fontosabb és elengedhetetlen a humán erőforrás biztosítása. Motiválni kell tudni a kollégákat a projektben való részvételre. Hogyan motiválhatják leginkább? Bevonják intézményünk pedagógusait a közös döntésekbe. Továbbá ki kell használni a változások igényelte egyeztetéseket és továbbképzéseket csapatépítésre – közös képzésekkel a tantestület részére, mely később generátorként fogja lelkesíteni a csapatot, növelni a teherbírást, kitartást, fejlesztve ezzel a belső motivációt is, mely elengedhetetlen egy átfogó változás, fejlesztés sikeres megvalósításához, fenntartásához.

Mint egy lehetséges példát a személyre szabott tanulás megvalósítására a tanulásmódszertan alkalmazásába kaphattak a szekció résztvevői betekintést. A program egyes tartalmi területei, a gondolkodásfejlesztés és a tanulásfejlesztés, melyek az olvasásfejlesztésben digitális technikával, emlékezetfejlesztésben, memóriakontrollban és a beszédfejlesztésben valósulnak meg az iskolában. A hat gondolkodó kalap módszerrel és a Fekete kavics történetével megismerkedve tudatosíthatták igazán az intézményvezetők, hogy nem mindegy honnan nézzük a dolgokat, hogy igazából csak egy dologra tudunk figyelni, és ha valamiért lelkesedünk, vagy már van egy jónak vélt ötletünk a megoldáshoz, már nem érdekelnek bennünket más lehetőségek.

A tanulás tanításának az általános iskolában alapfeltétele az egyénre szabott környezet kialakítása. De ahhoz, hogy tudjuk, milyen jellegű környezetet kell kialakítanunk, fel kell mérnünk tanulóink tanulási stílusát, különböző diagnosztikai módszerek segítségével megállapítani intelligencia típusát. Ezek után a kapott értékek alapján tervezhető a fejlesztési, a továbbképzési és a beruházási terv.

A szekció résztvevői ötletbörzében gyűjtötték össze elképzelésieket a tanulási környezet kialakításával, feltételeivel, igényeivel kapcsolatban. A szervezési formákhoz olyan fogalmak kerültek, mint az olvasósarok, alakítható osztályterem, nem osztályteremhez kötött oktatás. A módszerek között megtalálható volt a párosmunka, csoportmunka, egyéni fejlesztési terv, gyermekek megismerése, felmérése, személyiségfejlesztés.

A személyre szabott tanulási környezet kialakításával kapcsolatban megfogalmazódtak alapelvek, jó tanácsok: mivel nem tudjuk igazán, mi okoz problémát a tanulás során egy-egy tanulónál, ezért szükséges az okok feltárása. Próbáljuk meg, lehet! – buzdította a résztvevőket az előadó. Ha nem változtatunk, minden marad a régiben és egyre rosszabb lesz a helyzet. Felejtsük el tanulóinkkal kapcsolatban a sablonokat, megkötéseket – és legyünk kreatívak! Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a hosszú távú folyamatos programok egyre időhatékonyabbakká válnak, kevesebb befektetett energiával is fenntartható lesz a fejlődés.

Rozsnyó, 2018. április 8.

Kosár Mónika tanfelügyelő, Pozsonyi Állami Tanfelügyelet