Művészettel a gyermekek fejlesztéséért
2016-10-29
Beszámoló: Országos Óvodapedagógiai Konferencia, 2016
2016-11-05
Minden elem

Beszámoló: Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók I. Országos Konferenciája, Búcs, 2016

2016-os év meghatározó volt a hazai közoktatásban, hiszen a márciusi kormányváltást követően fontos változások történtek, melyek a nemzetiségi iskolák szempontjából pozitívan értékelhetőek. Módosultak a közoktatási törvényben az osztályonkénti minimális tanulói létszámot szabályozó rendelkezések, a nemzetiségi iskolák számára módosultak az állami oktatási program részét képező kerettantervek, hatásköri és személyi változások történtek az oktatási tárca nemzetiségi főosztályán. Nyilvános szakmai-társadalmi vitára bocsátották a közoktatás-fejlesztés nemzeti programját (Národný program rozvoja výchovy a vzdelávania),  mely egy stratégiai jellegű dokumentum, s amely legalább egy évtizedre meghatározza a szlovák közoktatás, és annak részeként a magyar iskolák jövőjét is.  Készül az oktatásfinanszírozás új törvénye, továbbá nyilvánosságra kerültek az iskolahálózat optimalizációját és racionalizációját célzó tervezetek is.

Ezért az SZMPSZ, a Comenius Pedagógiai Intézet és az IOT 2016. október 18-19-én megszervezte a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók I. Országos Konferenciáját Búcson.

A konferencián 102 igazgató, ill. igazgatóhelyettes, intézményvezető vett részt az ország szinte minden régiójából, szám szerint 57 teljes szervezettségű alapiskolából, 12 kisiskolából, 11 gimnáziumból, 15 szakközépiskolából, 2 speciális iskolából és 2 egyéb tanintézményből. 

A konferencia első napján Setényi János oktatáskutató „Középpontban az iskolavezetők“ című előadása hangzott el, melyben az iskolavezetők rendkívül meghatározó szerepéről,  hatékonyságáról, az eredményes iskoláról beszélt.  Hangsúlyozta: az oktatási intézmény sikeres működése nagymértékben függ az igazgatótól, illetve az ő személyiségétől és szakmai kvalitásaitól.

Őt követte a közoktatás-fejlesztés nemzeti programját kidolgozó munkacsoport egyik tagja, Vladimír Burjan, oktatási szakértő, aki  részletesen ismertette a programot. Annak egyes pontjai a hazai szlovák és magyar, illetve más tannyelvű iskolákra egyaránt vonatkoznak, abban nem szerepelnek csak a nemzetiségi oktatási intézményekre vonatkozó specifikumok, szólt a változásokról, ill. arról, hogy ezt a tervezetet széleskörű társadalmi vitára bocsájtják. Meg is jegyezte, hogy a szlovákiai magyar intézményvezetők közösen elsőként foglalkozhatnak a dokumentum tartalmával, amely elmondása szerint nem politikai megrendelésre, hanem kizárólag szakmai szempontok figyelembe vételével készült, középpontba állítva a diákokat és az ő igényeiket, amelyekhez az oktatásnak igazodnia kellene.

Az első nap délutáni szakmai műhelye másfél órás panelekből épült fel, (50 perces előadások, majd a kérdések felvetése). A kerettantervi követelményekről, a magyar iskolák tantervi szabályozásáról és saját célkitűzéseikről az Állami Pedagógiai Intézet Magyar Nemzetiségi Osztályának négy magyar tudományos munkatársa, Ledneczky Gyöngyi, Dömény Andrea, Halász Anita és Tímár Lívia tájékoztatott. 

Majd Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója A szlovákiai magyar iskolahálózat optimalizálása és finanszírozása címmel plenáris eszmecserét és vitát vezetett. Egyebek mellett szólt a magyar tannyelvű iskolahálózatunk létének és a diákok jövőképének jelentőségéről is.

A második napon az Állami Tanfelügyelet két munkatársa: Balogh Edit és Kosár Mónika tanfelügyelő „A magyar iskolákban folyó oktató-nevelőmunka minősége és színvonala a tanfelügyelői vizsgálatok tükrében“ című vitaindító felszólalásában rávilágított arra, hogy a tanfelügyelet szempontjából melyek a magyar tanítási nyelvű iskolákban vissza-visszatérő gondok, amelyekkel az ezen intézményekben végzett ellenőrzéseik során szembesültek.

Ezt követően Prékop Mária, a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Főosztályának igazgatójaként elmondta, hogy júniusi kinevezése óta milyen jellegű munkát végzett, milyen kérdések kapcsán kellett véleményt nyilvánítania, illetve nemzetiségi oktatásügyünk helyzetét elemezte.

Ezt követően az IOT elnökeként ismertettem  szakmai társulásunk az SZMPSZ cél- és feladatrendszerében elfoglalt helyét, szerepét és tevékenységét.  Végül Setényi János és  Fodor Attila foglalta össze a kétnapos összejövetel lényegét,  illetve mondott zárszót.   Kérdőíveket osztottunk ki a jelenlevőknek, hogy véleményük alapján, melyek rendkívül fontosak számunkra, tudjuk majd tolmácsolni az igazgatók álláspontját, véleményét egyrészt a következő konferencia szervezése kapcsán, másrészt a különböző egyeztetési tárgyalásokon,  hazai  és külföldi fórumokon.

A konferenciával hagyományt szeretnénk teremteni, folytatásra sarkall minket az is, hogy az intézményvezetők nagyon aktívak voltak, érdeklődéssel szóltak hozzá az egyes témákhoz, igénylik a folytatást, a közös ismeretgyarapítást és együttgondolkodást.

Morvay Katalin