
KM – 9 – Bevezetés a konduktív pedagógiába
2017-05-22
Kedves tisztelt Barátom! – Arany János és Madách Imre kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában
2017-05-25A képzés célja
Továbbképzésünket az óvodapedagógusok, tanítók és fejlesztőpedagógusok részére terveztük a logopédiai munka megismerése érdekében.
Fontosnak tartjuk, hogy a 30 órás szakmai program keretén belül a pedagógusok betekintést nyerjenek a logopédus szakmai munkájába, és minél több gyakorlati útmutatót kapjanak arra vonatkozólag is, hogy miként tud logopédus, óvodapedagógus, tanító és fejlesztőpedagógus – együttesen – olyan inspiráló környezetet teremteni, hogy a gyermekek nyelvi és beszédképességei jó ütemben fejlődjenek, az esetleges zavarok időben korrigálásra kerüljenek.
Tartalma:
A tiszta beszéd és helyes nyelvhasználat elsajátítása magától értetődőnek is tűnhet, azonban hosszú fejlődési és tanulási folyamat és sokszor komoly, összetett pedagógiai munka eredménye, mire képesek leszünk birtokba venni a nyelvet, vagyis megértjük a beszédet és magunk is képesek leszünk tisztán beszélni. Melyek a tipikus nyelvfejlődés állomásai? Milyen a kapcsolat a beszédértés és a beszédprodukció között? Mikor beszélünk nyelvi késésről és melyek annak jelei? A logopédus számára kiemelten fontos az óvodáskori nyelv és beszédfejlődés megfigyelése, vizsgálata, mert az időben megkezdett logopédiai terápiával a képességzavarok megszüntethetők vagy csökkenthetők, a diszlexia, diszgráfia megelőzhető. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges képességek megalapozása 3-6 éves korban történik, de már az is felismerhető ebben a korban, ha e képességek nem megfelelően, vagy lassabban fejlődnek. Számos tapasztalat igazolja, hogy a megfelelő nyelvi-kommunikációs képességek hiánya, a beszédfejlődés zavara miatt, sok kisgyermek, az óvoda kiemelt figyelme ellenére sem rendelkezik az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges érettséggel. Ilyen esetekben az óvodás nem képes a sikeres kommunikáció elemeit a spontán utánzás révén megtanulni, de mindez lehet következménye annak is, ha a kisgyermek előtt otthon nem áll elegendő fejlesztő példa. Ebben az esetben is elengedhetetlen a logopédiai ellátás, és az egyedi óvodai beszédfejlesztő közeg megteremtése, az egymásra figyelés, a prevenciós munka megkezdése. Szép számmal akadnak olyan tanulók, akiknek az olvasás, írás tanulását valamilyen képességzavar – közte diszlexia, diszgráfia nehezíti, ezért a tanítók egyedi / különleges bánásmódja mellett a logopédus segítségére is szorulnak.
A képzés célja annak a bemutatása is, hogy a képességek fejlődése és fejlesztése miként épülnek egymásra: miként kapcsolódik a mozgásfejlesztés a beszédfejlesztéshez, miért nélkülözhetetlen az alapmozgások, az egyensúly, az orientációs képességek fejlesztése, a testkép, testtudat, testséma kialakítása, a jobb – bal differenciálás, a lateralitás kialakítása, a mozgás-ritmus-beszéd összerendezése, a beszédmozgások előfeltételeinek kialakítása és a szókincs bővítése, a toldalékok megértése és használata, valamint az egyszerű mondatalkotás
kialakítása ahhoz, hogy később képesek legyünk az olvasás – írás elsajátításához. Azt is körbejárjuk, hogy milyen módon tud óvodapedagógus, a fejlesztőpedagógus együtt dolgozni a logopédussal annak érdekében, hogy e képességek harmonikus fejlődése révén a kisgyermek alkalmassá váljon az iskolára, az olvasás, írás elsajátítására.
Fontos, hogy a logopédus munkáját ne csak szóbeszéd alapján ismerje az óvodapedagógus és a tanító, ezért a továbbképzés keretében a logopédus bemutatja azokat a gyakorlatokat, amellyel meghozza a gyermek kedvét a beszédhez, és amelynek eredményeként a kisgyermek hajlandó elvégezni mindazt a nehéz és fáradságos munkát, amellyel kijavítja a beszédhibáját, megérti a beszédet, megérteti magát, vagy megtanul, írni és olvasni. A program célja az is, hogy az óvodapedagógus, a fejlesztőpedagógus és a tanító is kedvet kapjon a logopédussal való együttműködésre, elsajátíthasson olyan módszereket, amellyel a kompetenciahatárokat figyelembe véve, támogathatja a nyelv és beszédfejlődésében elmaradt kisgyermek fejlődését, mindezzel hatékonyabbá téve a logopédiai terápiát.
Kiemelt témák:
- szót értünk egymással – miként segíti a logopédus az óvodát, iskolát a céljai elérésében, miként segítheti az óvoda, az iskola a logopédust a céljai elérésében?
- a „beszélő” agy titkai; milyen tényezők finom összehangolása szükséges ahhoz, hogy beszélni, írni, olvasni tudjunk, vagy szót értsünk egymással – ép biológiai alapok, odafigyelő szülők, profi pedagógusok
- szűrővizsgálatok, gyakorlatok a nyelvi és beszédfejlődés felméréséhez – a nyelvi és beszédképességek hiánya vagy zavara;
- miként lesz természetes a gyermek számára a beszéd, és miként lesz gördülékeny a beszédfejlődése
- a logopédiai terápia gyakorlata: a nyelvi késés, a megkésett beszédfejlődés vizsgálata, logopédiai feladatok a beszédindításhoz
- a logopédiai terápia gyakorlata: a beszédészlelés, beszédértés zavarai és kezelésük
- logopédiai terápia gyakorlata: mozgásfejlesztés és beszédfejlesztés kapcsolata
- logopédiai terápia gyakorlata: a diszlexia, diszgráfia prevenciója, orientációs képességek fejlesztése, testséma, lateralitás, jobb-bal differenciálás
- a logopédiai terápia gyakorlata: az artikuláció vizsgálata, a beszédhibák következménye az iskolában, a helytelen artikuláció javítása
- a logopédiai terápia gyakorlata – a beszédfolyamatosság zavarai, dadogás, hadarás
- a logopédiai terápia gyakorlata – a szülők bevonása a logopédiai ellátásba, logopédiai tanácsadás
Időtartam: 30 óra
Célcsoport: óvodapedagógusok, tanítók, fejlesztő pedagógusok
Előadó-gyakorlatvezető:
Kozma Szabolcs – Okleveles gyógypedagógus, oligofrénpedagógia-logopédia szakos tanár
Széchenyi István Egyetem Apáczai Kara gyógypedagógiai tanszék, Győr
Győr_Moson -Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és a Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója.