Óvodai projektpedagógia
2017-11-27
Demokrácia 1×1 – regionális forduló Érsekújváron
2017-11-27
ÓVODAPEDAGÓGUSOK REGIONÁLIS KÉPZÉSE
Néptáncmódszertan
Búcs, 2017. november 17-19.
A magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága által elindított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program részeként 2017 október 20-22 között 7 felvidéki pedagógus vett részt az „Így tedd rá” néptáncmódszertani továbbképzésen Budapesten. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett képzés résztvevői Ölveczky Mónika, Ölveczky Árpád, Kerekes Beáta, Madari Katalin, Holop Szilvia, Gáspár Eszter és Madarász Andrea pedagógiai szakemberek voltak. Az itt megszerzett tudást és tapasztalatot adták át a 2017. november 17-19 Búcson megrendezett Néptáncmódszertani továbbképzésen, melynek programgazdája Balatoni Katalin (Így tedd rá! – Magyarország) és programkoordinátora Ölveczky Árpád (Szlovákia) voltak.
„A november 17-e és 19-e között lezajlott esemény több volt egyszerű ismeretátadásnál, a magyar identitástudat erősítésének, valamint a hagyományok tiszteletének és ápolásának a színterévé is vált.” írta Pásztor Péter – a Felvidék Ma kulturális hírportálon.
A képzés 32 résztvevője Pozsonytól Királyhelmecig a Felvidék minden szegletéből érkezett Búcsra, hogy elsajátítsák a néptáncoktatás módszertanának alapjait. A továbbképzés célja az élményen alapuló oktatási stratégiák bemutatása volt. A harminc órás képzésen a népi játékok tanítási módszerei és a játékos tánctanulás került előtérbe. Alkalmazásuk átfogóan hat a gyermekek szellemi fejlődésére, szocializációjára, készségeik széleskörű fejlesztésére.
- november 17. (péntek) képző: Balatoni Katalin
9.00-10.15 Bevezető.
10.30-12.00 A népi játék rendszere és helye a pedagógiában.
12.45-14.30 A magyar népi játékok és helyük a mindennapi pedagógiai folyamatokban.
14.45-15.30 Összegzés.
A népi játék rendszere és helye a pedagógiában.
A képzés célja az volt, hogy a résztvevők olyan gyakorlati és elméleti tudást szerezzenek, melyek a legkorszerűbb pedagógiai elvek mentén illeszkednek az intézmények működéséhez, a pedagógusok igényeihez. A tudásbővítés mellett módszertani alapismereteket és azonnal használható gyakorlati tudást sajátítsanak el, mely a pedagógus egyéni készségeinek és képességeinek megfelelő módon, egyéni sajátosságok szerint, ezáltal személyre szabottan jeleníthetők meg és ezzel párhuzamosan kiválóan integrálhatóak a mindennapi pedagógiai folyamatokba. A továbbképzés résztvevői aktívan bekapcsolódtak a foglalkozásokba -sajátélménnyel gazdagítva tapasztalataikat a néptáncoktatás terén. Az alkalmazott módszertani segédeszközök változatos skálája szemléletessé tette az oktatást. Nagyon hasznosnak bizonyult többek között az egyes utasítások színekkel való megjelenítése:
sárga – kézfogással körbeállunk (kerek térforma, mint a Nap)
zöld – szabadon haladunk a térben
piros – megállunk, leguggolunk
kék – párokat alkotunk
rózsaszín – csendben maradunk
lila – az eszközök elrakása, rendrakás
Ilyen módon a pedagógus nem utasításokkal hívja játékba, táncba a gyerekeket (Álljatok körbe! Maradj csendben!…) hanem rávezető, játékos eszközöket alkalmazva élményszerűvé, játékossá varázsolja a tanulási folyamatokat.
A magyar népi játékok és helyük a mindennapi pedagógiai folyamatokban
A képzés ezen moduljában a résztvevők az elméleti tudnivalók elhangzása után szemléletes példákon át ismerkedhettek meg a népi játékok formai, tartalmi sajátosságaival, a játékok átadási módjainak legmegfelelőbb formáival. Ilyen a korosztályi sajátosság, az egyéni készség és képességszint, valamint ide tartozik a differenciálás, a tantárgyi és intézményi integráció lehetőségeinek feltárása is. Az oktatók rámutattak a népi játékok felhasználásának lehetőségeire
a mindennapi pedagógiai folyamatokban, az oktatás és nevelés számos területére kiterjesztve. Megvizsgáltuk az egyes fejlesztési területeket és kompetenciákat, melyekre megfelelő alkalmazás esetén hatással lehetnek a mozgásos és énekes népi játékok, mondókák, énekek. Szó volt a társas kompetenciákról is, melyek fontosak a párválasztás és a döntőképesség kialakulása során, valamint a szabad játék ezekre gyakorolt jótékony hatásáról. Mindenki érdeklődve figyelte a bemutatókat és aktívan bekapcsolódott a gyakorlati foglalkozásokba, melynek részeként játékos ismerkedésre is sor került ügyességi feladatokon keresztül.
Összegzés
A foglakozás végén a résztvevők kiemelték a módszer szemléletességét, amely érzésük szerint könnyen alkalmazható a hétköznapokban. A pedagógusok már az első nap összegzésénél jelezték, a képzés témája valós kérdésekre ad választ és érdeklődve várják a következő napok gyakorlati feladatait.
A délután folyamán megtekintettük a búcsi Babamúzeumot, ahol a felvidéki 11 nagy néprajzi tájegységből 41 község 7-7 tagú babacsaládja mutatja be községének hagyományos népviseletét.
- november 18. (szombat) – képzők: Madari Katalin, Holop Szilvia, Madarász Andrea
9.00-10.15 Tánctanulás játékkal.
10.30-12.00 Direkt táncos mozgásfejlesztés néptánccal.
13.00-14.30 Népi ének: táncdallamok, énekes népszokások.
14.45-16.00 Összegzés – Balatoni Katalin
Tánctanulás játékkal
A résztvevők a gyakorlati oktatás során komplex ismereteket szerezhettek a minőségi és sikeres foglalkozásokat megtartásához, valamint ahhoz, hogy munkájuk során elemekre bontva is alkalmazni tudják a megszerzett tudást. A játékok mozgásanyagát felhasználva megismerkedtek a tánctanítás élményszerű és szemléletes módszereivel, melyek az óvodás- és kisiskolás korú gyermekeknél alkalmazhatóak a leghatékonyabban. A népi játékok egyes típusai (vonuló-kapuzó játék, körjáték, párválasztó körjáték, ügyességi játék eszközzel vagy eszköz nélkül, fogójáték, stb.) a néptáncoktatás alapvető céljainak alárendelve módszertani eszközként jelentek meg. Az élményekben gazdag gyakorlati foglalkozásba minden résztvevő örömmel bekapcsolódott.
Direkt táncos mozgásfejlesztés néptánccal
A játékok által létrehozott térformák és mozgásformák rendszerezése után sor került az egyes néptáncmotívumok tanításának módszereire. Az említett korosztály életkori sajátosságai miatt a résztvevők nagyon hasznosnak ítélték meg a tánctanításhoz használt segédeszközöket, melyek esztétikusak és szemléletesek voltak. A színes tulipánok az egyes alapmotívumokat jelenítették meg, így könnyítve megkülönböztetésüket és készség szintű elsajátításukat.
Jelentésük:
piros tulipán ugrás páros lábbal
kék tulipán lépés és félsúlyos érintés váltott lábbal
sárga tulipán egy lábon ugrás kétszer
zöld tulipán ti-ti tá ritmusú váltott lábú ugrás
A tulipánokat térben elhelyezve először rendezetlen térformában, majd egy megadott pálya mentén fűzték össze a motívumokat. Az egyes jelzéseknek megfelelően zenei ütemben kellet a lépéseket használni, aminek köszönhetően rövid időn belül improvizatívan táncoltak azok a résztvevők is, akik korábban ezeket a motívumokat nem ismerték. A módszer kiválóan alkalmas kötött lépéskombinációk rögzítésére és begyakorlására is játékos eszközökkel, melyek között megjelent a babzsák, valamint diók és tulipánok képei is.
Népi ének: táncdallamok, énekes népszokások
Azzal a céllal, hogy a képzés folyamán felvidéki játék-, mozgásos- és zenei anyagot is elsajátíthassanak a résztvevők Madari Katalin gömöri- valamint Holop Szilvia és Madarász Andrea mátyusföldi játékokat tanított a résztvevőknek. A modul második felében ezekből a játékokból állítottunk össze egy-egy játékfűzést két csoportban. A munka során mindenki megtapasztalhatta a népi játékok színpadra állításának lehetőségeit, megismerkedhetett szabályaival. Az összeállításokat kielemeztük, tapasztalatainkat és észrevételeinket kötetlen szakmai beszélgetés során osztottuk meg egymással.
Összegzés
A nap eredményeként minden pedagógus megtanulta improvizatív módon összefűzni a magyar néptánc alapmotívumait. Ennek oktatásához egy használható, játékos módszert kaptak, amely az óvodás és kisiskolás gyermekek esetében sikeresen alkalmazható. Fontos eleme volt a képzésnek, hogy a pedagógusok újabb felvidéki játékokat is megismerhettek.
A délután folyamán megtekintettük a gyönyörűen felújított Szivárvány Óvodát Búcson, ahol az óvónők csoportja megoszthatta egymással tapasztalatait és ötletbörzét tartott saját intézményeik kölcsönös fejlődése érdekében. Az óvodalátogatás közös énekléssel zárult.
- november 19. (vasárnap) – képzők: Ölveczky Mónika, Ölveczky Árpád, Kerekes Beáta
9.00-10.15 A népi játék és a néptánc készség szintű alkalmazása.
10.30-12.00 A népi játék, néptánc – a képzés összegzése, a felmerülő kérdések, egyéni problémák feltárása és megoldási lehetőségei.
12.45-14.30 Népi ének: táncdallamok, énekes népszokások
14.45-16.00 A népi játék, néptánc és a mozgásfejlesztés lehetőségei
A népi játék és a néptánc készség szintű alkalmazása
A képzés harmadik napjának témája az ugrós táncok tanításának módszertana volt. A hagyományos ugróiskola egyesítése a néptáncjelírás megjelenítési formáival szemléletessé és könnyen követhetővé tette az ugrós táncok motívumainak tanítását. A pályákat ugrókötél, ragasztószalagok és gumikötelek segítségével jelöltük ki. A fokozatosság és a szemléletesség pedagógiai elvei érvényre jutottak a módszer alkalmazása során és könnyűvé, játékossá és élvezetessé tették a gyerekek számára gyakran monoton gyakorlást. A feladatokat egyénileg és párban végeztük, biztosítva ezzel a páros viszony megtapasztalását, kiemelve az egymásra figyelés fontosságát. A foglalkozás Ölveczky Mónika és Ölveczky Árpád vezették.
A népi játék, néptánc – a képzés összegzése, a felmerülő kérdések, egyéni problémák feltárása és megoldási lehetőségei.
A három napos intenzív képzés számos továbbgondolási lehetőséget vetett fel a pedagógusokban. Különböző megközelítést igényel az óvodapedagógusok valamint az általános iskolai pedagógusok helyzete, lehetőségeik a módszer alkalmazására. A művészeti alapiskolákban történő néptáncoktatásban rejlő lehetőségek is említésre kerültek, mint a mozgásfejlesztés egyik hatékony módja. A képzésen bemutatott módszerek sikeresen alkalmazhatóak mindhárom területen.
Népi ének: táncdallamok, énekes népszokások
A képzés utolsó gyakorlati modulja mátyusföldi játékok bemutatásával kezdődött Kerekes Beáta tolmácsolásában, amelyek tovább gazdagították a résztvevők tudásanyagát. Az adventi időszak közelsége pedig egy karácsonyi játékfűzés bemutatására adott lehetőséget, amely példát mutatott a magyar vonatkozású ének- és szokásanyagok elsajátítására és megtanulására.
A népi játék, néptánc és a mozgásfejlesztés lehetőségei
A foglalkozások zárásaként áttekintettük az alkalmazott módszereket és a módszertani eszköztárat, azok alkalmazásának lehetőségeit az oktatásban. Minden résztvevő egy-egy módszertani csomagot kapott, mely tartalmazza a képzés hangzóanyagát és a vele kapcsolatos kiadványokat.
A záró értékelésen a résztvevők egybehangzó véleménye az volt, hogy az elsajátított módszert teljes mértékben alkalmasnak tartják a gyakorlati alkalmazásra. Valamennyien pozitív élményekkel feltöltődve, új közösséget megismerve utazhattak haza.
Ölveczky Árpád, programkoordinátor
A képre kattintva megtekinthető a rendezvény galériája.
