Lezajlott a Diákolimpia 2016 – GALÉRIA
2016-10-12
Tanulmányút Erdélybe
2016-10-16
Minden elem

Tanulmányúton Aradon

Szerző: Lacza Aranka

Október 6-án az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hős honvédő tábornokaira emlékezett minden magyar ajkú ember szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. A vértanúk tiszteletére rendezett aradi megemlékezésen részt venni felemelő hazafias érzés. Erre volt lehetősége a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya jóvoltából annak a 39 pedagógusnak, akik 2016. október 6-9-ig négynapos tanulmányúton jártak Külső- Erdélyben, a Partium területén.

A felvidékieket a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei pedagógusai fogadták. Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei tiszteletbeli elnöke néhány kollégájával együtt négy napon keresztül a csoport lelkes segítője, állandó kísérője és idegenvezetője volt. A pedagógusok először az aradi Szabadság-szobornál, majd a Vesztőhelyen megtartott ünnepségen vettek részt, ahol az SZMPSZ nevében a felvidéki küldöttség koszorút helyezett el a szabadságharc hőseinek nyughelyén. Este pedig egy nagyhatású történelmi drámát tekintettek meg a nagyszínházban.

Másnap az aradi magyar oktatási intézményekben tettek látogatást: 8 óvónő a Kincskereső, majd a Barátság óvodában töltött néhány órát, 5 alsó tagozatos tanító az Aurel Vlaicu Általános Iskolában ismerkedett a helyi oktatással, a többi pedagógus pedig a Csiky Gergely Főgimnáziumba látogatott el, amely a 9%-os magyar anyanyelvű lakossággal rendelkező Arad egyetlen magyar tanítási nyelvű iskolája. A 2002-től önálló oktatási intézményben az óvodától egész az érettségiig tanul 600 helybeli és a környékről beutazó diák. Hadnagy Éva igazgató ismertette Arad megye magyar nyelvű oktatásának helyzetét, majd Spier Tünde aligazgató a Csiky Gergely Főgimnázium történetéről és jelenéről beszélt. A felvidéki és az aradi pedagógusok beszélgetéséből gyorsan kiderült, hogy a kisebbségi körülményeikből adódóan az oktatás folyamán azonos gondokkal és problémákkal küszködnek.

A szakmai tapasztalatcserével töltött néhány óra után a felvidéki pedagógusok Temesvárra utaztak, hogy megismerjék a soknemzetiségű, gazdag kultúrával rendelkező bánsági várost. Először az 1902-ben épült angol gót stílusú református templomba látogattak el, mivel 1989-ben innen indult el Tőkés Lászlóval az élen a rendszerváltás forradalma. A templom különlegessége, hogy egy palota emeletén található, s nagyságával Európában teljesen egyedülálló. Az épület mellett található az 1514-es parasztlázadás vezére, Dózsa György kivégzésének helye. A legenda szerint a kivégzéskor megjelent az imádkozó szerzeteseknek és jobbágyoknak a Szűzanya, ezért áll itt Szűz Mária emlékműve, és 1906-ban egy kis kápolnát emeltek köréje. Az építészeti gazdagsága miatt kis Bécsnek is nevezett Temesvár belvárosában rengeteg a látnivaló. A felvidéki csoport megcsodálhatta a szebbnél szebb palotákat, a román ortodox székesegyházat, az operaházat, s még a temesvári Magyar Színházat is megnézhették.

A következő napon nagy útra indultak a pedagógusok. Első állomásuk a máriaradnai ferences templom volt, a második legnagyobb Mária-kegyhely, ahol a magyarok Mária-ünnepe zajlott éppen. A Maros folyót követve továbbhaladtak Hunyad megyébe, s hosszú utazás után megérkeztek a megyeszékhelyre, Déva városába. A város egyetlen magyar tannyelvű iskolája, a Téglás Gábor Líceum volt az úticéljuk. A szórványvidéken működő oktatási intézmény igazgatója, Kocsis Attila elmondta, 570 diák jár hozzájuk, akik nem mind magyar családok gyermekei. Vegyes házasságból való, sőt , magyar felmenőkkel rendelkező teljesen román családok gyermekei is látogatják az iskolájukat. A bentlakásos intézmény nem csak a város, de az egész megye diákjainak nyújt tanulási lehetőséget az óvodától egészen a középiskoláig. A líceumot összmagyar összefogással sikerült 2005. szeptember 1-jén beindítani, s az RMDSZ támogatásával tudnak ma is önállóan létezni, ami rendkívül fontos a mindössze 8%-os magyarsággal rendelkező Déván.

Az iskolát elhagyva a felvidéki pedagógusok a vár felé vették az irányt. A város északi részét uraló vulkanikus eredetű Várhegy csúcsán 342 m-es magasságban levő legendás középkori, ma már romos állapotú erődítményt körbejárva a városra, a Maros völgyére nyíló káprázatos kilátásban volt részük. Útjukat folytatva Vajdahunyadra érkeztek, ahol „a várak királyát , a történelmi Magyarország legmonumentálisabb várkastélyát látogatták meg. A nagy tudású és rendkívül élvezetesen mesélő idegenvezető, Zsargon János református lelkész vezetésével bejárták a 14.- 15. században épült fenséges szépségű vár minden szegletét, és közben a vár születéséhez valamint a Hunyadiakhoz fűződő érdekes történetekkel ismerkedhettek meg. Az eredetileg a Hunyadi-család birtokát képező vár leglátványosabb részei a freskókkal díszített lovagterem, az emeleti Országház, ahol Hunyadi János kormányzósága alatt a tárgyalások zajlottak, az Aranyház, s benne a Szilágyi Erzsébet által építtetett reneszánsz stílusú Mátyás-loggia. A későbbi századokban többször is gazdát cserélt várat sokszor átalakították, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem korában barokk stílusban, de az újabb kori  felújítások során igyekeztek visszaállítani eredeti gótikus jellegét.

A pedagógusok utoljára még szálláshelyükön, Aradon tettek egy rövid sétát a városban, hogy megcsodálják a neoreneszánsz stílusú Városházát, az aradi vértanúk nagyhatású emlékművét, a minorita templomot, a szecessziós Kultúrpalotát, majd a Maros partján felidézték a látványos esti fényeiben megismert Traian-híd megkapó szépségét.

Hazaindulásuk előtt a pedagógusok elbúcsúztak a négy napon keresztül állandóan segítőkész és rendkívül figyelmes aradi kollégáiktól, s az RMPSZ országos elnökétől, Burus-Siklódi Botondtól, aki az utolsó napon meglátogatta a felvidéki csoportot. Mindannyian lelkileg feltöltődve, felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza, s azzal a mély meggyőződéssel, hogy Erdélyt nem elég csak egyszer látni, oda többször is vissza kell térni.